Településünk története:

 

A település fekvése: Attala a dombóvári kistérség, egyben Tolna megye legnyugatibb települése. Kelet-Nyugat irányból a 61-es számú főközlekedési út szeli ketté a települést, Dombóvár 6, Kaposvár 25 km távolságra van tőle.

 

Csaknem 2000 hektáros kiváló talajadottságú határa a Külső- Somogyi lösztábla Kaposra lejtő déli részén helyezkedik el. Déli határa a Kapos, illetve Kercseliget, nyugaton a Somogy megyei Nagyberkivel és Fonóval, északon Göllével, nyugaton a körjegyzőség székhelyével, Kapospulával határos.

 

Csaknem 2000 hektáros kiváló talajadottságú határa a Külső- Somogyi lösztábla Kaposra lejtő déli részén helyezkedik el. Déli határa a Kapos, illetve Kercseliget, nyugaton a Somogy megyei Nagyberkivel és Fonóval, északon Göllével, nyugaton a körjegyzőség székhelyével, Kapospulával határos.

 

Fontosabb adatok a településről:

 

Lélekszám (2010) : 879 fő

Település belterülete: 142 ha

Település külterülete: 1922 ha

Csatolt területek: Szentivánpuszta

 

Településtörténet:

 

A település története a római időkig nyúlik vissza, amikor is már megerősített táborhely lehetett. Erre utalnak a község határában talált római téglák, illetve épületmaradványok.

 

A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője a római hölgy: Atala volt. Hozzá kapcsolódik a “süllyedt vár” legendája, miszerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa, befalaztatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a kívülállókhoz: “Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, akkor az Isten sem lát engemet!” Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt.

 

A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. 1450-ben Felsewathala alakban szerepel és Zichi Benedek tulajdonában volt.

A török hódoltság alatt rácok szállták meg, ekkor a település két részre szakadt: Rác-Atalára és Magyar-Atalára.

 

1661-ben mindkét rész Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok tulajdona volt. 1695-ben I. Lipót király Matusek András címzetes püspöknek, győri őrkanonoknak adta Attalát. Az általa alapított település helye már megegyezett a jelenlegivel, amelyben 1715-ben hat háztartást írtak össze. Ekkor már a székesfehérvári custodiatus birtoka volt a terület.

1726-ban már ismét új gazdája van: gróf Nádasdy László, csanádi püspök. Az ő nevéhez fűződik a falu első templomának és plébániájának építése 1716-ban. 1733-ban azonban ismét a székesfehérvári custodiatusé.

 

1807-ben a király a kegyes tanítórendnek adományozta, melynek hatására a község fejlődése felgyorsult. Mostani, római katolikus temploma 1860-65 táján épült.

 

Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően néhány szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal.

Első állomása Attala-Csoma, mely 2 km-nyire feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet az állomás megépítéséhez.

 

A század elején a községhez tartozott a falutól északra fekvő Csöke-puszta, mely azóta elnéptelenedett. Lakossága 1900-ban mindössze 29 fő volt. 1962-ben azonban Göllétől Attalához csatolták Szentivánpusztát, mely jelenleg is a település külterületi lakott helye. Lakosságszáma a 2001-es népszámlálás idején 47 fő volt.